..egyik határon túli a másik határon túlinak..(kinga)

Szia Laci.

hát ismét előkerült a kőrózsa. az a kőrózsa, amely bennem most már elválaszthatatlanul fonódik össze a lényeddel. nem, nem játszom benne. nem bírnék. azóta nem játszottuk, egyszer sem. csak a dalok maradtak meg nekem - a többi egy-egy kép, dal- vagy szövegfoszlány...ahogyan táncoltál macskaként a nagy cigis-dobozzal, ahogyan kényszerzubbonyban énekelted kifele-menet a stúdióból a  milyen csöndes az éjszaka dalt (az utolsó sorát mindig másképp: és senki nem segít...), ahogyan a józsef attilás verset mondtad (azon mindig bőgtem, a színpadon is)..még a szövegértelmező próbán megkérdeztük tőled,- mert te mindig olyan bölcsen hallgattál,  mi pedig vitattuk és magyaráztuk az élet nagy dolgait- hogy Neked mi a véleményed róla?? csak elmosolyodtál, és szerényen, halkan azt mondtad :" én csak figyelek, figyellek titeket és tanulok."....hát, azt hiszem, te már akkor sokat tudtál, de legalábbis nekünk van mit tanulni még itt a földön. 

   köszönöm, hogy voltál és köszönöm, hogy vagy. van még adósságom Feléd, és nem is kevés. de isten barmai lassan őrölnek- meglásd, csudaszép dologgal leplek meg majd, édesanyádnak is tetszeni fog. 

  írtam új dalokat is, a mostani kőrózsába, biztosan hallottad. hát, azokat sem tudtam elvonatkoztatni Tőled. mindet Neked küldöm, tudod, mint a kívánságműsorban egyik határon túli a másik határon túlinak. ahogyan hobo mondaná: Te már minden határon túli vagy. hm. és lesznek még újak. már vannak is, csak nem volt már rá több pénz, hogy megcsináljam őket a zenészekkel. de ami késik, nem múlik.hiszek benne.

   azért elküldöm Neked azt az egy dalt, amit ha éneklek, csak Te vagy a lelkemben, és olyankor nagyon érezlek.és olyankor nagyon jó. és olyankor már sírni se tudok.

  hamarosan találkozunk ismét.