tegnap megnézem a "fal" felét. az előadást amiben együtt játszottunk. látszik, hogy jobb vagy... azért én is csinálom..jók vagyunk mi ketten. nem kopik semmi tíz év alatt, azt hinném, hogy kopik, de nem.. csak a fájdalom. a fájdalom lesz először 24 órásból órás, aztán napos, hónapos...végül maradnak az évfordulók és a takarásban előadás előtt. akkor sokat látlak és beszélgetünk.de hisz tudod.fájdalom nélkül nem is ér ezt csinálni. a fájdalom a vetés, a taps az aratás. jobb barátok lettünk azóta. én jobban tudok figyelni, te mindíg is tudtál. fel növök Hozzád. ma futottam Neked 10 kilómétert. 10 év 10 km. persze maratont akarok, de este előadás lenne. de persze nem lesz, mert vírus van. majd jövőre futom. vagy azután. a félmaratonosokkal rajtolok tévedésből, annyira izgulok. amikor nem vettek fel a színműre, este hazafelé találok kétezer forintot az utcán. ma a versenyen rossz csapatban kezdek futni, a csapatban két szőke lány. eltévednek és én találom meg nekik a helyes utat. végül dobogósok lesznek.talált kincs!az vagy nekem.
persze jobb lenne, ha nem lenne ez a blog.
